A végvári rockerek

Valahol messze a hegyekei túl,
oltár épül - gyűlik a nép.
Kétmilliónyi büntetlen térdel,
egy gyermek sír - nem tudja nevét.

Hosszú láncban összefogódzva
a kezek az Égig érnek,
Este a vének tűzbe néznek,
vihar kél - Így mesélnek.

Messze földről gyűlnek össze
jövő-látó emberek.
Messze földről gyűlnek össze
a végvári rockerek.

A gyertyák csonkig égnek,
zászló feszül az égnek.

Arcok néznek fel a magasba,
hol létezhet a mindenható -
Nem halt meg senki még,
de gyászol a szó.

Ezerkilencszáznyolcvankilenc
hűvös novemberében -
Dal fakad és fájdalom,
meghal a szó és meghal az ének.

Christus vincit,
Christus regnat,
Christus, Christus imperat!