K�ts�gtelen, Csurm�ndib�l er� �radt. Magabiztoss�g A sz�les j�romcsont f�l�tt vil�g�t�, s�t�t szem.
A homlok�ba hull�, r�ppenni k�sz mad�rsz�rnyhaj. M�g hajlott tart�sa is csupa vibr�l� elsz�nts�g; falakat tart a v�ll�n, oszlopokat, egy �j vil�g tart�oszlopait.
- Emberek, itt most m�r minden a maguk�.
Csurm�ndi nagyvonal�an k�r�lintett, mozdulat�ban benne foglaltattak a csel�dh�zak, az ist�ll�k, a magt�r, a t�volba h�z�d� f�ldek, az orsz�gutat szeg�lyez� f�k kontyai, �s semmi k�ts�g, a p�lfai gr�fi kast�ly is benne foglaltatott meg Kiss tekintetes, a r�cp�cegresi f�ldes�r cecei k�ri�ja is.
Az emberek kar�jban �lltak Csurm�ndi k�r�l a ,,h�zv�giben'', a K�z�ps�h�z d�li homlok�n�l, ahol szabad idej�kben, h�tukat a falnak t�masztva, elbesz�lgettek n�ha, de legink�bb a gyerekek j�tsz�hely��l szolg�lt, a meztelen talpak sim�ra d�ng�lt�k a h�zv�g agyagos f�ldj�t.
Nem sz�lt senki. L�tszott, hiszik is, nem is.
Csurm�ndi m�r emelte a kez�t, nyomat�kos�tand�, ami mondani akar, de megsz�lalni m�r nem volt ideje, mert a embergy�r� k�ls� perem�n f�ls�rt B�t�s Lajosn�.
- Maga meg mi�rt s�r? - k�rdezte bossz�san Csurm�ndi.
Az asszony nem sz�lt, csak a s�r�st halk�totta h�pp�g�sre.
- M�r r�n, Juliska n�n�m? - ism�telte meg a k�rd�st Balog Junci, mintha r�cp�cegresire akarna ford�tani egy idegen nyelven f�ltett k�rd�st.
- Hogyha ezt az �n R�zsik�m meg�rhette volna - zokogta az asszony. - R�zsik�m, �des R�zsik�m.
- Na, nyugodjon m�r meg, B�t�sn� - mondta megrov�an Hujber Gyula, mint aki nem tartja hely�nval�nak az ilyen �rzelemkit�r�st egy idegen el�tt -, sajnos, R�zsik�t senki emberfia f�l nem t�maszthatja, itt meg fontos dolgokr�l lenne sz�.
- Micsoda? - Csurm�ndi arc�n reng�sek, k�regmozg�sok, felszikr�z� viharok. Zeusz arca lehetett ilyen, amikor kipattant a fej�b�l Pallasz Ath�n�.
Szinte a tekintet�vel v�gott mag�nak utat a t�megben, hogy B�t�sn� el� l�phessen. Hosszan n�zte az asszonyt, mintha �t akarn� f�rni a szem�vel. B�t�sn� ijedten abbahagyta a s�r�st.
- H�ny �ves volt R�zsika?
- H�rom - suttogta az asszony, �s valami iszonyatos rem�nys�g mozdult meg benne. - Nagyon fulladt. Fulladt szeg�nyk�m... Azt�n nem mozdult. Olyan volt, mint egy kis porcel�nbaba... Egy kis porcel�nbaba. - ,,Ujan v�t'' - �gy mondta. De ennek a l�nyeg�t csak az �rtheti, aki maga is r�cp�cegresi. R�cp�cegresen m�s volt a szavak r�pte.
S�lyok nehezedtek mindenkire. A mondatok benn rekedtek.
Ember, ne k�s�rtse az Istent!
- Ha maga tudna valamit tenni - suttogta k�ny�r�gve B�t�sn�. Megbabon�zva n�zte Csurm�ndit.
Hujber Gyul�t sz�nalom �nt�tte el. Meg sz�gyenkez�s. Kit�pte mag�t a b�v�letb�l. �v�lt�tt.
- De hiszen R�zsika �t �ve halott.
Folytatta volna, de Csurm�ndi r�emelte s�lyos tekintet�t.
- Ember - mondta alig hallhat�an -, min�k�nk nincs lehetetlen.
Hallatszott a dobh�rty�kban �raml� v�r dobol�sa, ropogott a ny�jt�zkod� papsajtok dereka.
- Holnap d�lben R�zsika legyen itt. Itt a h�zv�g�ben! - mondta Csurm�ndi, most m�r alig volt fesz�lts�g a hangj�ban, mintha a legh�tk�znapibb dologr�l besz�lne.
- �ssuk ki? - B�t�sn� reszketett.
- Vil�gosan besz�ltem, nem?!
Csurm�ndi elindult a rozzant Opel fel�, amellyel kiz�tyk�l�d�tt a puszt�ra. De h�rom l�p�st sem tudott megtenni, mert a l�ba el� vetette mag�t Cs�sz�r Ferencn�, �t�lelte a t�rd�t, szor�totta, mint a vasp�nt.
- Mit akar, asszony?
- �s az �n Ferk�m? Az �n Ferk�mat is! Nagyon k�rem az urat!
- Ne urazzon engem! - morrant Csurm�ndi, �s megpr�b�lta kiszabad�tani a t�rd�t Cs�sz�rn� szor�t�s�b�l. - H�ny �ves volt Ferk�?
- Tizenn�gy - suttogta az asszony, �s elengedte Csurm�ndi t�rd�t, de nem �llt fel, ott maradt a f�ld�n n�gyk�zl�b, h�trabicsakl� nyakkal n�zte a f�rfit.
Cs�sz�r Ferk� a Si�ba fulladt. Napok m�lva tal�ltak r� Uzd alatt, egy f�zfabokorba akadt. A f�lismerhetetlens�gig eltorzult akkorra. Sz�ll�tani sem lett volna szabad, de az asszony �jszaka hazalopta. S�rk�vet is �ll�ttatott neki. Egyetlen fia volt. Azt mondj�k, a b�nat�t�l elhervadtak a musk�tlijai, a kuty�juk kihullatta a sz�r�t, fog�t, a kiscsib�i megfeketedtek.
- Hozza a fi�t is - mondta Csurm�ndi.
Cs�sz�rn� arca kivil�gosodott. F�nyleni kezdett a haja, a szeme, a ruh�ja. Ki gondolta volna, hogy ilyen sz�p asszony? Egy darabig Csurm�ndi is h�kkenten n�zte, megfogta a k�ny�k�t, talpra seg�tette.
L�tszott, nem kis er�fesz�t�s�be ker�lt, am�g kivonta mag�t Cs�sz�rn� b�vk�r�b�l. A r�cp�cegresiek fel� fordult.
- Van m�g m�s is, akinek gyereke...
Szotyori Istv�nn� a szeme sark�b�l az ur�ra pislantott. S mivelhogy az hallgatott, megsz�lalt �.
- Test kell hozz�?
Csurm�ndi k�rdezni akart valamit, de Szotyori Istv�n ord�t�sa bel�fojtotta a sz�t.
- Hallgass, asszony! A mi fiunk nem halt meg. - Csurm�ndihoz fordult, lehalk�totta a hangj�t. - Volt egy robban�s, valami bomba vagy mi, a feles�gem azt hiszi, ott veszett a kisgyerek. Pedig mindenki tudja, hogy a mi Pistik�nk mad�rr� v�ltozott.
Csurm�ndi tekintete ide-oda r�pd�s�tt az arcokon.
- Mad�rr�?
- Mad�rr� - mondta Szotyori Istv�n.
Csurm�ndi, mintha valamit el akarna hessenteni, a keze fej�vel meglebbentette a homlok�ba hull� haj�t.
- H�t akkor, ahogy megmondtam.
Intett nekik, megfordult, besz�llt az �cska aut�ba, k�h�gve, pr�szk�lve f�lberregett a motor. A gyerekek, ahogy itt szok�s volt a nagy ritk�n idevet�d� aut�kkal, a Kissarokig futottak ut�na a kerekek f�lverte vastag, sz�ke porcs�kban.
M�snap d�lel�tt n�ma t�meg �llta k�r�l a temet�ben B�t�s R�zsika s�rj�t. A leg�nyek - ugyanazok, akik annak idej�n meg�st�k a s�rt �s eltemett�k R�zsik�t - beleb�kt�k �s�ikat a megereszkedett s�rhalomba.
Priger Andr�s leszegett fejjel �llt a kih�zott fakereszt f�ldt�l fekete, hegyes v�ge mellett.
- Nem kellene bolygatni �ket - mondta.
A leg�nyek megk�nnyebb�lten abbahagyt�k az �s�st, de csak egy pillanatra, mert Cs�sz�rn�, szinte �nk�v�letben, kiab�lni kezdett.
- Mit huhog, maga v�szmad�r! Mindig csak huhog.
Ezut�n m�r egy sz� sem esett, csak a kidob�lt f�ld sziszegett, duhogott, huppant, szuszmor�kolt. Amikor a kopors�hoz �rt az �s�, mindenkinek �sszeszorult a sz�ve. B�t�sn� hal�lra v�ltan, elkerekedett szemmel �llt a s�r mellett, �sszegy�rt zsebkend�j�t a sz�j�ra szor�totta. A leg�nyek kiemelt�k a kopors�t, letett�k a f�ldh�ny�s mell�. Az elkorhadt deszka elt�rt, teny�rnyi darabokra hullott. Kivillant a kisl�ny halotti ruh�ja. Feh�r volt, mint a h�. A b�v�letes csendben B�t�sn� odat�rdelt a kopors� mell�, leemelte a l�nya arc�ra hullott pudv�s deszkadarabot. A csod�lkoz�s lekott�zhatatlan szisszen�se szakadt f�l a k�r�l�ll�kb�l, mintha egyszerre t�bb t�lf�t�tt kaz�nb�l kiszabadult volna a g�z, el�bb magasodott, azt�n m�ly�lt, hogy boldog, nevet�sekkel t�zdelt hangzavarr� v�lj�k. A kisl�ny olyan volt, mintha �lne. Mintha nemhogy �t �vet, de egy percet sem t�lt�tt volna a f�ld alatt. Az asszonyok, mintegy vez�nysz�ra, s�rni kezdtek. B�t�sn� a korhadt fa szil�nkjait szedegette R�zsika arc�r�l, kez�r�l, ruh�j�r�l. Val�ban, mint egy kis porcel�nbaba. Az arc�n k�nnyed p�r, sz�ke haja �d�n lebben a sz�lben, �ppen �gy, mint a frissen mosott haj szokott. Puf�k kezecsk�je �sszekulcsolva a mell�n, a k�rm�k r�zsasz�ne bar�ts�gosan vil�g�t.
Cs�sz�r Ferk� s�rj�val m�r nem sokat teket�ri�ztak. Egykett�re oda�rtek a kopors�hoz. Ez olyan j� �llapotban maradt, hogy egyben le tudt�k venni a f�del�t. Akik annak idej�n l�tt�k Ferk�t holtan, legsz�vesebben elford�tott�k volna a tekintet�ket, hogy az eltorzult arc sz�rny� l�tv�ny�t�l megk�m�lj�k magukat. Ann�l nagyobb volt a csod�lkoz�suk, amikor megl�tt�k a testet. Nyoma sem volt rajta a v�zi hal�l torz�t�sainak, Cs�sz�r Ferk� olyan volt, mintha aludna - s a v�zbe fullad�s meg az uzdi bokor csak egykori lid�rces �lom.
Priger Andr�s elsz�gyellte mag�t. Majdhogynem szeretettel gondolt Csurm�ndira, a vil�g�t�, s�t�t szemre, az el�rebiccen� mad�rsz�rnyhajra. Bizalom t�lt�tte el, k�nnyeds�g, mintha teste elny�tt porcik�i egy minutum alatt �jakra cser�l�dtek volna, m�g azt is �rezte, hogy a v�re m�sk�nt �ramlik, mintha tizennyolc �ves volna �jra.
Mindenki r�pd�s�tt, �s szokatlan k�kkel f�nylett hozz� az �g.
M�r indultak volna hazafel�, hiszen k�zeledett a d�l, oda kell �rni a ,,h�zv�gibe'' rendel�s szerint, de akkor Barab�s Juci elkezdett sivalkodni, hogy az � �desanyj�t is tegy�k oda Csurm�ndi el�. ,,Elejbe'' - ahogy � mondta.
Hi�ba mondt�k neki, hogy a lehet�s�g csakis gyerekekre vonatkozik.
- Ha nem seg�tenek, akkor a t�z k�rm�mmel kaparom ki - mondta elsz�ntan.
Barab�s Ign�cn�, sz�letett Holty�n �rzse egy hete halt meg, hatvank�t �ves kor�ban. V�ratlanul, ruhatereget�s k�zben. �lhetett volna m�g. Nemcsak az�rt, mert fiatal volt a hal�lhoz, hanem az�rt is, mert mindenki szerette.
�gy d�nt�ttek h�t, hogy Holty�n �rzs�vel kiv�telt tesznek.
� is olyan volt, mintha �lne. M�g a fr�nya sz�rsz�l is ott lengedezett az �ll�n, amellyel annyit k�szk�d�tt �let�ben. Barab�s Juci szigor�an n�zte, mert pontosan eml�kezett r�, hogy temet�s el�tt azt a sz�rsz�lat � kit�pte. Az anyja f�l� hajolt, �s lehet�leg �gy, hogy senki se l�ssa, kit�pte �jra.
- Ne ezzel a cs�fs�ggal t�madjon f�l, any�m - s�gta neki. D�lre a halottak a parancsolt helyen fek�dtek. �radt r�juk az �get� napf�ny. Olyanok voltak, mint akik boldogan napoznak. Priger Andr�s m�g azt is l�tni v�lte, hogy Holty�n �rzse arc�n felgy�ngy�zik egy verejt�kcsepp.
Az asszonyok vir�gokkal, z�ldekkel rakt�k tele a h�z v�g�t, az ablakokb�l idehordt�k a musk�tlikat, a tengerihajm�kat, loboncos aszpar�guszokat. �s n�ztek S�rszentl�rinc fel�.
Ott kellett felt�nnie a porcs�knak a rozzant Opel m�g�tt.
De nem t�nt f�l.
Pedig a gyerekek eg�szen a Nagysarokig el�je mentek, f�lm�sztak az �reg juharf�ra, hogy mindenkin�l hamarabb �szrevegy�k.
Akkor m�r tudhatta, aki akarta. Hujber Gyula nekifesz�tette a h�t�t a falnak.
B�t�s Lajosn� fels�rt. - Jaj, ne, ne!
A l�nya arc�n egy hajsz�lv�kony reped�s t�madt, az orra t�v�t�l f�l a homlok fel�, �s m�sik ir�nyba, v�gig az arcon az �ll fel�, azt�n a reped�s t�bb �gra szakadt, befonta az arcot, mint a p�kh�l�.
Ott a szem�k l�tt�ra porr� v�lt mind a h�rom halott.
Cs�sz�r Ferencn�b�l egy szempillant�s alatt �jra �regasszony lett. A h�ta meghajlott.
Bes�t�tedett, nagy szelek hujjogtak a puszta f�l�tt. H�rom teljes napig nem kelt f�l a nap.